Még mindig 1987-ben járunk, a szocializmus végjátszmájának időszakában.
- A történet Budapesten az Üllői úton kezdődött. Sajnos azóta elhunyt barátom Rabács Istvánnál tettem látogatást, akinek a kapujában váltottunk éppen pár szót, amikor a hátunk mögött féknyikorgást hallottunk. A megállt autóból, na ki száll ki? Egyik régi ismerőse a családunknak. - Szia kis Engelmann, mi az itthon vagy? Válaszom, -igen tegnap érkeztem németből. Gyula barátom: - Józsi, lenne egy kis szabad időd, mert van egy rendkívüli konzervipari szakember, egyben barátom is és Őt kellene Bugac - Pusztán meglátogatnunk. Válaszom : rendben Gyulám, holnap mehetünk. Másnap, Gyula barátom értem jött és lementünk Bugacra. Útközben beszélgettünk, amiben Gyula elmondta: - bugaci barátom egy zseni a konzerviparban, de a kommunistákat úgy utálja, a tudását nem akarta nekik átadni, amiért és őszinte szókimondásáért a komcsik be is zárták.
A kecskeméti konzervgyár felső vezetéséről van szó, akik eme galádságot elkövették. A végeredmény a következő, mondja Gyula barátom : - vádalku lett a vége.  Sz. urat kiengedték a börtönből, de a kecskeméti konzervgyárnak kellett dolgoznia. Erre a következőt találták ki. Sz úr, dolgozzon otthon a telephelyén, de a kecskeméti konzervgyárnak. Gyula elmondása végeztével majdnem megérkeztünk Bugacra. Kapuban az ismert úr, feleségével közösen fogadott minket. Sz. úr sírva fakadt, mindkettőnket átölelt és következőket mondta: - Isten hozott benneteket, köszönöm Gyulám, hogy elhoztad az Engelmann urat. Én éppen bemutatkozni szándékoztam, de Sz.úr már tudta, hogy németből jöttem , mint német - magyar üzletkötő. Gondolom, Gyula barátom már előzőekben referált rólam. Sz. úr végig vitt az üzemen, éppen torma volt a gyártósoron. Ennek a gyártásnak a technológiáját mutatta meg, ami valóban csoda volt, mert semmilyen tartósítót nem használtak.
Ezek után beinvitált a házába és felsorakoztatta azokat a konzerv termékeit, amikben egy deka tartósító nem volt. Mindent meg kóstoltunk, valami fantasztikus ízvilága volt az egészben eltett paprikának, uborkának, céklának. Az egészben eltett kis dinnyéről ne is beszéljünk. Minden készítmény egyszerű hőkezeléssel készült,csak azt Ő tudta milyen hőfokon, mennyi ideig, kell a konzerveket úgy kezelni a folyamatban, hogy frissességüket megtartsák. Ezeknek a csodálatos termékeknek piacot kell keresni és ez lett  az én feladatom. Mindenből, mintát adott. A látogatás végéhez értünk, vissza indultunk Pestre. Én, két nappal később kimentem Németországba és megkerestem Herr Mittlert, aki a METRÓ GmbH ingatlanokért volt felelős, Ő volt a főnök. Hozzá kell tegyem, nekünk a házasságkötésünkkor  Ő volt az egyik tanú. A felkeresés először telefonon történt és az elmondásaim után kettő órával később Herr Mittler a lakásunkon volt. A németek nem szaroznak, " amit ma megtehetsz , ne halaszd holnapra",ezt ők be is tarják. Megmutattam miről van szó. Ő azonnal intézkedett. Kettőnk között megírtunk egy együttműködési szerződést és így kezdődött minden. A termék kiállta a próbát, évi több tonna árút tudtunk volna Magyarországról forgalmazni. Ez a nemzetgazdaságnak nagy árbevételt jelentett volna. Arról nem beszélve, "betörtünk" volna egy új termékkel a német piacba. Az előszerződések elkészültek és én azonnal jöttem Magyarországra. Megkerestem Sz. urat, közöltem vele a probléma ott van, nekem az egészségügyi, konzervipari bizonylatok kellenek, mert az üzlet létrejön. Így kerültünk be a kecskeméti konzervgyár irodájának egyikébe. Ő intézkedett, amire a bizonylatokat megkaptam. Evvel kapcsolatosan nekem rengeteg feladatom volt, a különböző gasztronómiai kiszerelések nagyságáról, a hagyományos 0.72 l dizájnos üvegek gyártásáról, a fóliabevonatos konzervtetők Angliában történő gyártásáról, a Berlini központú vonalkód megrendelésről, ugyanis az üvegeken már ennek meg kellett jelenni. Én ezeket a költségeket magamra vállaltam. Nem kis pénzembe került.
NOS,  MOST JÖTT  A FEKETELEVES!  

Sz. úr kérelemmel fordult a hatóságokhoz és kérte az export jog kiváltását. Erről én nem tudtam. Az elő megrendelésről készült szerződést kellett volna  Sz. úrnak aláírni és átvenni. Telefonált, hogy jöjjek haza, találkozzunk az E.szállodában, ami a határút közelében volt. Feleségemmel a megbeszélt időben megérkeztünk, Ő már a szálloda ajtajában fogadott és meglepetésünkre sírt. Azt hittük az öröm könnyei ezek. Sajnos nem így volt. Amikor a hatalom megtudta Sz. úr az elvtárakat ki akarja hagyni az üzletből, melósok jelentek meg teher gépkocsikkal, és a telephelyről mindet elszállítottak. A kecskeméti konzervgyárat az sem érdekelte milliárdoktól esik el az államkassza. Egy volt a lényeg amiért mindez történt, hogy egyes emberek zsebei üresen maradtak. Annyi eszük sem volt, hogy közösen leültünk volna és a helyére került volna az ügylet. ÓRIÁSI BUKÓVÁRI VOLT AZ EGÉSZ. Én nem adtam fel, de Sz. urat ez úgy megrázta, hogy éppen amikor az utolsókat sóhajtotta, érkeztem meg hozzá. Felesége: - Józsi csak halkan mennyen be, mert a papa haldoklik. Szegény embert kivégezték, mert az álma nem valósulhatott meg. A felesége és lánya a következőket mondták: - köszönünk mindent és amennyiben beruházást tudna tenni, a receptek megvannak, CSINÁLJUK ! A CSALÁD NEM ADJA FEL, ENNYIVEL TARTOZOK A FÉRJEMNEK, HOGY ÁLMAI HA MÉG AZ  ÉGI BÉKESSÉGBEN,  DE TELJESÜLJENEK.
Azt gondolom, ez is egy élő példa, milyen korruptak emberek. Vagy maga a társadalom fertőzött ????
A következő írásban megtudhatják,a szocialista korrupt gépezet miként utasította el a németországi egyetemi városok élelmezését.
Több százezer embernek tudtunk volna magyar terméket szállítani, ezt is felrúgták az elvtársak.

A Független Kisgazdapárt törekvése, hogy ilyen és hasonló esetek ne történhessenek meg és éppen ezért parlamentbe jutása esetén, felállítja a korrupció ellenes bizottságot. Mélységesen felháborító, hogy emberek haltak meg és halnak meg ma is, mert a hatalom csápjai messzire nyúlnak és a nyitott zsebnél rosszabb vérszívó nem létezik.

Bort Búzát Békességet kíván Önöknek a Kisgazdapárt és Engelmann József