ZSIDAI PÉTER RIPORTJA:
Klónkisgazdák a fideszes butikhotelen kívül
 
Eddig feltáratlan tényeket adalékolunk a rendszerváltozást kísérő időkhöz: a Torgyán József által trónolt történelmi Kisgazdapártot 1992-ben törölték a nyilvántartásból. Ez 25 évvel később befolyásolhatja a butikhotellé alakuló volt Belgrád rakparti székházuk sorsát, amit, az FKGP új elnöke szerint, nem a jogszerű tulajdonostól adtak el 2010-ben. Az ÁSZ nem kifogásolta a dupla offshore-os székházeladást, amelynek velejárója volt, hogy a korábbi kisgazda-elnök a vételárból költségkímélés címén 76 milliót forintot kért a párthoz közelálló személyeknek, magának pontosan 13 milliót. A háttérben maradó vevő kiléte ismeretlen, de a luxemburgi offshore cég ügyvezetője a Habony Árpádot átmeneti hitellel segítő Tombor Andrással üzletel, és már Mészáros Lőrinc is feltűnik a háttérben.
lead vége
 
A kezdetek kezdete 1991. május 24. Ekkor kapja meg Antall József (MDF) miniszterelnök Boross Péter (MDF) belügyminiszter levelét arról, hogy Torgyán József szerepel a Belügyminisztérium III/III-as állományának nyilvántartásában. Ennek következtében érinteni fogja a beterjesztés előtt álló ügynöktörvény. Torgyánt 1991-ben a csúcson érte a pofon,  a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) társelnökéből a párt elnökévé választották áprilisban. November 15-én Torgyán hasítja a pártot és a 44 fős FKGP-frakciót, 33-an támogatják tovább az MDF–FKGP–KDNP-kormányt, 12 képviselő Torgyán vezetésével ellenzékre vált. Antall ellen fordulnak.
 
1992-ben kritikussá válik Torgyán helyzete pártjában. Júniusban Németh Béla (FKGP) főtitkár értesíti arról, fegyelmi eljárás keretében pártelnöki és párttagsági jogaiból felfüggesztik elkövetett fegyelmi vétségei miatt. Torgyán a döntést megtámadja, azonban nem az FKGP nevében hozott szervezeti határozatot, hanem a a felfüggesztésről szóló határozatot hozó elnökségi tagokat. A határozat hatályon kívül helyezési pere 1992. júliustól 1995-ig tart. A Fővárosi Bíróság 1993 végén ítélettel utasítja el Torgyán keresetét, a fellebbezését aztánvisszavonja, így az elutasítás jogerőssé válik.
 
Ezzel párhuzamosan indul egy nem peres eljárás 1992. júniustól a Németh Béla főtitkár által Torgyán József felfüggesztéséről hozott párthatározat bírósági bejegyzése ügyében. A Fővárosi Bíróság ugyanis Németh bejelentése nyomán 1992. június 18-án végzést hoz, amivel megváltoztatja az FKGP képviselőjének személyét, Torgyán  Némethre. Ezt azonban jogszerűen nem tehették volna meg. A Legfelsőbb Bíróság 1992. augusztus 11-én, Torgyán fellebbezése nyomán kimondta, hogy törvénysértő volt, amikor Németh Béláék bejelentése alapján az elsőfokú bíróság megváltoztatta az FKGP képviseletére vonatkozó adatot. Az LB ebben az eljárásban tartalmilag nem vizsgálhatta, jogszerűen hozta-e meg a döntést a kisgazdapárt elnöksége, viszont kétségei merültek fel, ezek feloldását a Fővárosi Bíróságra bízta. Ennek végrehajtásával 1992 óta adós az elsőfokú bíróság. Jogerősen az ügy mai napig nem zárult le: Torgyán elnöki képviseleti jogosultsága érvényben maradt, miképpen az a fegyelmi határozat is, amely elvonta tőle.
 
1992. november 21-én a – Németh Béla által a MOM-székházba összehívott – Kisgazdapárt nagyválasztmánya határoz Torgyán kizárásáról, minden tisztségétől való megfosztásáról. A testület 71 százaléka vesz részt az ülésen, 863 fő igennel szavazott a fegyelmi határozat helyben hagyásáról. Ezt viszont hiába küldték meg a Fővárosi Bíróságra, nem jegyezték be a változást.
 
Párttörlés véletlenül
A bíróság viszont annak érdekében intézkedett 1992. augusztusban, hogy a Kisgazdapárt identitása visszavonhatatlanul megváltozzon egy klónozás következtében, ami 25 évvel később kihathat a Belgrád rakparti pártszékház sorsára is. Augusztus 19-én bejegyezték a kötőjeleket nem tartalmazó Független Kisgazda és Földmunkás Pártot (A klónozott Kisgazdapártot egy plusz K-betűvel különböztetjük meg az eredeti Kisgazdapárttól (K)FKGP.) A pártok és civil szervezetek Legfelsőbb Bíróságon vezetett nyilvántartásából 1992. augusztus 19-én törölték a történelmi Kisgazdapártot. Azt, amit Vörös Vincze kezdeményezésére 1990-ben jegyeztek be. Helyébe lépett a (K)FKGP, megkapva az FKGP nyilvántartási számát, a 0861-est. Ezt a civil szervezetek nyilvántartása őrizi, az egyik a Kisgazdapárt adatait törölt, a másikat bejegyzettként fordul elő az adatbázisban.
 
A klónozás közvetlen előzménye a Legfelsőbb Bíróság már taglalt 1992. augusztus 11-i végzése, amellyel új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. A klónozás úgy történt, hogy a Fővárosi Bíróság bírája a Legfelsőbb Bíróságról visszaérkezett 60862-es számú ügy aktáját azzal a megjegyzéssel adta tovább, hogy az ügyet új számra lajstromozzák. Ez meg is történt, az új ügyszám a 69374/1989 lett, de  ezáltal törlődött az előző, s ennek során a történelmi FKGP.
 
 
A Kisgazdapárt törvénysértő átszámozására tett bejelentésre reagálva a Fővárosi Törvényszék 2014-ben elismerte a tévedést. Meg is mondták, miért: peren kívüli nyilvántartási ügyekben a változást elbíráló határozatok hatályon kívül helyezése során nincs szükség újra sorszámozásra, mivel a bíróságnak ugyanazon szervezet esetében kell majd meghozni határozatát. Az FT elismerte, ez megtörtént, ám azt egyfajta adminisztrációs tévedésnek minősítette, ami nem jelentette azt, hogy törölték volna a pártot. A törlés valójában csak formai ügyesemény volt, magyarázta a bíróság, mert másképpen nem tudták volna bejegyezni az új lajstromszámot. Az FT arra nem adott magyarázatot, miért nem ugyanazon a néven jegyezték be ismét ugyanazt a pártot, ugyanazon a sorszámon, és egyáltalán hogy törölhettek a nyilvántartásból egy létező pártot. A bíróság megjegyezte, egy törölt szervezet számát nem lehet újra kiadni, itt sem ez történt, holott egy másik nevű párt folytatta a 861-es számon. Összességében elég meredek, ami történt, illetve a bíróság érvelése: egy sorszámozási ügyviteli hiba miatt töröltek egy pártot, és létrehoztak egy másikat. A törvényszék levezetését azzal erősített meg, hogy írásba adta, a nyilvánosan elérhető adatok nem feltétlenül közhitelesek, azokban lehetnek pontatlanságok.
 
Az FKGP klónozása miatt a Fővárosi Törvényszék elleni perben 2016. december 13-án a Budakörnyéki Járásbíróság hozott ítéletet. Ebben a kisgazdák megkettőződését elvetette, a fővárosi kollégák felelősségének megállapítását kérő keresetet elutasította. Indoklásában azonban utánajárt a két Kisgazdapárt fejlődéstörténetének, a nyilvántartásokból elég kusza adatok kerültek elő.Eszerint az Országos Bírósági Hivatal 2012-es adataiban az FKGP jogerősen törölt, a két írásjeltől megszabadított (K)FKGP 2013-ban jogerősen bejegyzett szervezetként szerepelt. (Akkoriban ez volt a törvényi minimumfeltétel: egy másik párt alapításakor nevének legalább két karakterben különböznie kellett már létező pártétól.) Mindkét pártnak 861 a megyei azonosító száma, (a rendszerváltozás idején a pártoknak megyei azonosító számuk is volt, sokat megyei bíróságon jegyeztettek be), országos azonosító számukban tértek el.
 
A nyilvántartás szerint 2014-ben a (K)FKGP kezd hasonulni az FKGP-hez, a kisgazda szóhoz csatoltak egy kötőjelet. A törölt FKGP bejegyzési adatait, dátumait, (megyei) azonosító számát tehát összemosták egy másik nevű párttal. A (K)FKGP, amely ma az egyetlen létezőként megjelenített kisgazdapárt, az FKGP volt 861-es nyilvántartási számát használja azóta is, nevében ismét a két kötőjeles megjelenéssel. Miközben a bírósági nyilvántartásban nincsenek kötőjelek. A Budakörnyéki Bíróság ítéletében leírta, a néveltérés nem jelenti azt, hogy a két különböző lajstromszámon fellelhető, eltérő nevű kisgazdapárt ne lenne egy és ugyanaz, hiszen törlő és bejegyző végzés nem született. Ezért megkettőződésről se lehet szó.
 
 
Torgyánéknak utaljanak
Mindenesetre Torgyánnak a hol volt, hol nem volt pártklónozást követően Németh Bélákat sikerült partvonalon kívülre szorítania.
 
Ha Torgyán nem tudja tartani magát a Kisgazdapárt élén, a pártot illető javakról is lemondhatott volna. Például abban  a harmadik negyedévre eső, a Pénzügyminisztérium által bírói letétbe helyezni szándékozott 28 millió 200 ezer forint állami támogatásról, amelyre a történelmi kisgazdák főtitkára,  is bejelentkezett Kupa Mihály pénzügyminiszternél.  A PM 1992 novemberben úgy instruálta a bíróságot, hogy „a Torgyán József vezette pártnak”, a kötőjelmentes kisgazdáknak fizessék ki. 
 
Belgrád rakpart 24.
A párt legértékesebb vagyontárgya a Belgrád rakpart 24. szám alatti székház volt. A 3800 négyzetméteres alapterületű ingatlant, a Hazafias Népfront korábbi székházát 1991-ben adta az akkor még létező FKGP tulajdonába a magyar állam. Bár az ingatlantulajdonhoz jutásról az FKGP 1992. februárban megállapodást kötött a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel, földhivatali bejegyzésére csak két évvel később került sor. A bejegyzési eljárás nem csak a bürokrácia útvesztőiben lassult le, a Torgyán vezette Kisgazdapárt csak második felszólításra igazolta jogosultságát. 1993. novemberben a fővárosi földhivatal bírósági végzést becsatolását kéri, hogy igazolják jogi személyiségüket. A (K)FKGP nem reagál. 1994. január 25-én a földhivatal ismételten kéri Torgyánéktól a tulajdonszerzési jogosultság igazolását. Torgyán 1994. február 2-án – a már törölt, történelmi párt neve alatt – válaszol felháborodva és értetlenül a felszólítás miatt, mondván, eddig öt levélben kérték a földhivatalt a bejegyzésre. „Az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelmet sem mi adtuk be, így azt sem tudjuk, hogy abban mi van, milyen mellékletekkel adták be, ugyanis a lebonyolítás nem tartozik ránk. Miután törvényen alapuló juttatásról van szó, érthetetlen, hogy a földhivatal kéri annak igazolását, hogy mint jogi személy, tulajdonszerzésre jogosultak-e.”  Az ingatlan tulajdoni lapján egyébként, utalva a Kisgazdapárt kettős életére, tulajdonosként mindkét megjelenési formájában olvasható, más-más időszakban.
 
A megkettőzött kisgazdapártiság azért okozhat galibát, mert a pártnak 2017. augusztus óta új elnöke van, aki vitatja a székház eladásának jogszerűségét. Konkrétan azt állítja Balogh Károly, hogy a klónozódás miatt nem a jogos tulajdonostól vették meg 2010-ben székházukat, amelynek új tulajdonosa már javában a szállodává alakításán dolgozik. A vidéki kisgazda családban felnőtt Baloghnak több vállalkozása is volt, leginkább ingatlanokkal foglalkozott. Elmondása szerint 2004-ben Deák József kisgazda pártfőtitkár kereste meg, segítsen az eladásában.
 
Balogh két évig bajlódott az ingatlannal bizományosi árusként, végül egy osztrák szállodafejlesztési befektetőt talált. Az adásvételi szerződést már megkötötték, amikor „az illetőt behívatták a Belügyminisztériumba, hogy tájékoztassák, ne álmodozzon a szállodáról, egy fideszes háttérember üzleti köreihez tartozik” – emlékezett az ÉS-nek Balogh.
 
Offshore duplán
2005-től 2017. augusztusig Hegedűs Péter, a ’80-as évek népszerű televíziós és rádiós bemondója elnökölte az FKGP-t, akinek sikerült nyélbe ütni az eladást. Megelőzőleg a KDNP-hez húzott, majd a Kis Újság szerkesztőjeként igazolt a kisgazdákhoz. A székház első árverésén egy angol befektetőcsoport, a Brook Henderson Group szerezte volna meg az ingatlant, ha az eljárást meg nem támadja Balogh, és a bíróság nem mondja ki annak érvénytelenségét. 2007-ben, mint később kiderült, nem elszakadva az angol befektetőktől, a Média Center Campona Kft. (MCC) vásárolhatta meg az ingatlant.
A székház sorsa ezzel nem teljesedett be, a Hegedűs elnökölte FKGP újabb tranzakciót indított, visszamenőleges hatállyal felbontotta a szerződést az MCC-vel, 2010. szeptember 6-án ismét eladta az épületet, ezúttal a Migdal Magyarország Kft.-nek. Ezkivételes teljesítmény  volt: két offshore cégnél is megjáratták a székházat. Az MCC gazdája a brit Virgin-szigeteken székelő Magill Holdings Limited volt, a Migdal székhelye a Lónyai utcában egy ügyvédi irodában található, tulajdonosa a luxemburgi Migdal S. á. r. l. társaság. Bájos a történetben, hogy egy hónappal a szeptemberi újraeladás előtt jegyezték be, az nem kevésbé, hogy Hegedűs az ingatlannal kapcsolatos ügyekben Török Ferenc ügyvédet bízta meg, aki az MCC képviseletében is tevékenykedett.
 
Hogy a vásárlásban érintett cégek közösködnek, arra több tényező kis utal. A Belgrád rakpart 24. számnál folyó építkezésről tájékoztató táblán a Migdal kapcsolattartójaként Kruppa Péter, az MCC ügyvezetője van feltüntetve. Kruppa nem kezdő az ingatlanfejlesztésben, az MCC menedzselte az RTL Klub székházának építését Budafokon. Bár építtetőként a Migdal Magyarország neve olvasható a táblán, az V. kerületi tulajdonosi elidegenítési és lakásbizottságtól 2015-ben nem a Migdal, hanem az MCC jelenlegi tulajdonosa, a Center FM Létesítménygazdálkodási Kft. kért engedélyt a székház mögötti, Molnár utcára néző garázsbejáró építésére, ami szintén a szállodaprojekt része. A 2007-ben kudarcot vallottnak tűnő Brook Henderson Group neve  a butikhotel beruházójaként az egyik építészeti projekt adatbázisban tűnik fel, ami500 millió és 2 milliárd forint közé becsülte a beruházás költségét, 82 szoba, 10 lakosztály és a 2 szintes mélygarázs megépítését. A hotelhez lecsippentették a Molnár utcából a 7-9. szám alatti házakat, ezeken a telkeken építik a szálloda területének derékhadát. Kruppát kérdeztük arról, szerinte jogszerű volt-e a székház értékesítése, szándékukban áll-e kompenzálni pénzzel vagy ingatlanvagyonnal a Kisgazdapártot, de nem reagált kérdéseinkre. Hasonlóképpen nem kaptunk válaszokat a londoni befektető csoporttól sem.
 
Tombor–Habony, Rákosi, Mészáros, Garancsi
A kisgazdaszékház elrendeltetéséről szóló útmutatás, hogy fideszes üzleti körökhöz kell kerülnie, tíz évvel később beteljesedett.  A vevő Migdal tulajdonos-ügyvezetőjéről, Marie-Laure Aflalóról 2017. márciusban tudhattuk meg, hogy nem derogálnak számára a kormánypárti nagyemberek. Az atlatszo számolt be arról, hogy társával, Joelle Marmane-vel igazgatója annak a Mangusta Invest SA-nak, amely beszállt Tombor András volt miniszterelnökségi főtanácsadó, Habony Árpád korábbi hitelezőjének vállalkozásába, az Atmediába. A reklámértékesítő cég az Andy Vajnához tartozó TV2 egyik nagy beszállítója. Az Atmedián kívül fél tucat magyarországi cégben jutottak tulajdonhoz 2015 őszétől, nem sokkal az előtt, hogy Vajna megszerezte a TV2-t. A felvásárolt cégekben közös pont Rákosi Tamás milliárdos IKO-csoportja, az RTL Klub korábbi műsorszállítója, 2011-ig részvényese. Azóta Rákosi már jobbnak látta a kaszinóoligarcha tévécsatornájának szolgálatába állni.
 
Rákosi kulcsszereplő a kisgazdaszékház butikhotellé alakításában, alapos tudása van erről, a napi.hu-nak 2016. áprilisban nyilatkozott az építkezés indulásáról. A kisgazdátlanított hotel építtetője és Rákosi együtt üzletelnek és repülnek: az oknyomozó portál a Migdal-ügyvezető Aflalo, Rákosi és Maname Geqok S. A. nevű luxemburgi cégének közös üzemeltetésében azonosítottak egy 7 személyes, magyar lajstromszámú sugárhajtású kisrepülőgépet, amely Budapest–Zürich–Luxemburg között ingázik.
 
A butikhotel projektet gondozó Rákosi–Tombor–(Habony) sikercsapathoz vélhetően nem váratlanul, év végén csatlakozott a miniszterelnök földije is. Az első felcsúti százmilliárdos leánya igazgatta, Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégeket tömörítő Opus Global Nyrt. december 18-án jelentette be, hogy bevásárolta magát Rákosi és Tombor cégeibe. Az Opus 24,67 százalékos tulajdonában álló Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-hez tartozó Status MPE Magántőkealap birtokába került a Visus Invest Vagyonkezelő Kft. 25,25 százalékos részesedése. Ennek révén Mészáros holdingja Rákosi IKO-csoportja és Tombor Atmediája fölött 17-17 százalékos befolyáshoz jutott.
Talán mondani sem kell, a 4 csillagos luxusszálló kivitelezője a Garancsi István érdekeltségéhez tartozó Market Zrt.
 
Önsegély a vételárból
A székházból befolyt vételár gyorsan elfogyott, a Kisgazdapártnak 2014 után erősen kezdtek gyűlni tartozásai. Hegedűs azt mondta az ÉS-nek, a 2010-es, 2014-es választási kampányokra ment el a székházpénz. Ezeken a választásokon néhány ezer szavazatot gyűjtött be a párt. A Kinizsi utcában az államtól 2007 óta évi 3 millió forintért bérelt irodák után 20 millió forint hátralékuk keletkezett, a nemzeti vagyonkezelő felszámolási eljárást indított a párt ellen. Hegedűs Péter júliusban maga kérte a felszámolásról szóló végzés mielőbbi jogerősítését és felszámoló kinevezését a Fővárosi Törvényszéktől.
 
A vételár jelentős része nem a pártnak jutott. Az adásvételi szerződés szerint az 1,3 milliárd forint nagyobbik része, 771 millió forint  az MCC-t illette meg, az FKGP a 2007-es adásvétel felbontása miatt ennyivel tartozott. Ezt a terhet a Migdal átvállalta, a párt 771 millióval kevesebbet kapott. Jutott még másoknak, köztük az elnöknek is belőle. Tóth István főtitkár Hegedűssel együtt azt kérte levélben az MCC ügyvezetőjétől 2010. június 16-án, hogy a Kisgazdapártnak járó vételárból rendkívüli előlegként kifizetendő 76 millió 256 ezer forintot „költségkímélés” címén ossza meg: a pártnak 40 millió forintot, magánszemélyeknek és jogi személyeknek 36 millió forintot utaljon. Utóbbiak közé tartoztak a kérelmezők, a főtitkár 8 millió, az elnök 13 millió forinttal. Hegedűs engedményezési okiratokat írt alá, hogy a pártot illető vételárból a megjelölt összegek a megjelölt személyeknek juthassanak. Csak a saját javára szóló engedményezést nem írhatta alá, ezt a főtitkár tette meg „helyette”. Hegedűs saját és a főtitkár díjazását azzal magyarázta lapunknak, hogy ennél sokkal többet fordítottak a pártra 2003 és 2007 között, lényegében ők tartották életben a Kisgazdapártot. A kifizetésükre elnökségi felhatalmazással rendelkeztek, egyébként is az Állami Számvevőszék minden vizsgálatán megfeleltek. Ezek szerint abban is, hogy a párt vezetése részesedett a gondjukra bízott székház árából.
 
A két írásjel ügyében még folyik a jogi harc. Balogh Károly peres úton igyekszik visszaállítani a történelmi Kisgazdapártot. A csupán szüneteltetés alatt álló felszámolási eljárás miatt azonban arra van nagyobb esély, hogy az FKGP előbb szűnik meg, mint hogy eredeti identitásához és a székházeladás miatt kárpótláshoz jutna.